Egy 54 éves nő azért fordult orvos­hoz, mert néhány héttel korábban fájdalmas bőrelváltozások jelentek meg felső és alsó végtagjain. A bőrkiütés két antibiotikumkúra ellenére sem szűnt meg. A beteg lázról és súlyos generalizált fájda­lomról is beszámolt. A kórelőzményben nem szerepelt semmi említésre méltó.

Az igen szelektív, nyugtató mellékhatással nem rendelkező antihisztamin, a bilasztin, melyet gépjárművezetők és pilóták számára is használhatónak tartanak, a járművezetési képességekre még extrém körülmények között sincs negatív hatással.

European Review for Medical and Pharmacological Sciences, 2018. március

Egy 37 éves férfi azzal a panasszal kereste fel orvosát, hogy alkarján és lábszárain 3 nappal korábban viszkető, eritémás bőr­elváltozás jelent meg. A kivörösödött bőr­területek egyenetlenné váltak, hólyagok és duzzanat alakultak ki. Az első kiütéseket a beteg akkor észlelte az alkarján, amikor éj­szakai horgászatot követően visszasétált az autójához. Másnap hasonló kiütést vett észre a lábszárain is. Közérzete egyébként jó volt.

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

A tanulmány célja az volt, hogy 1-szer 20 mg bilastin szedatív, kognitív mel­lékhatásának lehetőségét vizsgálja repülési körülmények között. A második generációs antihisztamin bilastin korábban napi 40 mg dózisig nem mutatott szedatív mellékhatást, és nem rontotta a pszichomotoros teljesítményt, el­lentétben az első generációs hidroxizinnel.

Aerospace Medicine Human Perdormance, 2016. július

A fehérvérsejtszám-emelkedés mértékének megállapításához alapvető az életkortól és a várandósságtól függő referenciatartományok használata. Az eozinofil fehérvérsejtek felszaporodása parazitás fertőzésre vagy al­lergiára utal, a limfocitózis gyermekkori virális megbetegedés jele lehet. A leukocitózis különösen a bakteriális fertőzések tünete. Stresszhatásokra akut leukocitózis alakulhat ki. A leukocitózis hátterében állhat pl. gyógyszermellékhatás, léphiány, dohányzás, elhízás, krónikus gyulladá­sos állapot. Rosszindulatú vérképzőszervi betegség jele lehet a láz, fogyás, fáradékonyság, zúzódások. Ha felmerül a malignitás, a beteget hematoló­gus-onkológus szakorvoshoz kell utalni.

Az urtikária gyakori betegség, akut formája különösen gyakori. Szerencsés eset­ben az akut urtikária gyorsan elmúlik, a betegek sokszor maguktól megfejtik a tü­netek kiváltó okát. Nagyobb kihívás a krónikus spontán urtikária és az indukálható urtikáriák kezelése. A krónikus spontán urtikária gyakran évekig tart, aktív korban lévő embereket érint, és bár átmeneti állapotnak tekinthető, amíg tart, súlyosan rontja az életminőséget. Az omalizumab bevezetése nagy előrelépés a korábbi ke­zelésekre refrakter krónikus spontán urtikária kezelésében.

Az elmúlt 20 esztendő bőrgyógyászati fejlődése hazánkban jól nyomon követ­hető az egyetemi oktató-, betegellátó és kutatóközpontok nagyívű fejlődé­sében, valamint a kísérletes és klini­kai eredmények publikációin keresztül. A III. szintű betegellátást nyújtó közpon­tokban hozzáférhetők az Európában befogadott, legkorszerűbb eljárások, vizsgálatok, biológiai terápiák, fény- és lézerkezelések. Míg az egyetemek vonzereje a fiatalok számára nagy, a bőr-és nemibeteg-gondozó intézetekben dolgozók között idősebbek, sokszor nyugdíjas korúak dolgoznak, és szak­emberhiánnyal találkozunk: jól képzett bőrgyógyászaink iránt van kereslet kül­földön. A szakmában markánsan van jelen a szabadidőben gyakorolt magán­praxis az állami egészségügyi ellátás és az egyetemi munka mellett is, ugyan­akkor egyre több az önálló magánren­delő. A magánszféra nagymértékben a kozmetológia irányába orientálódott.

Az omalizumab az EU-ban a 6 éves vagy annál idősebb gyermekek, serdü­lők és felnőttek kiegészítő (add-on) kezelésére engedélyezett súlyos, perzisztáló allergiás asthma bronchiale fennállása esetén. Hatására serdülőknél és felnőtteknél csökken az inhalációs kortikoszteroid igény, mindhárom korcso­portban csökken az asztmás exacerbációk száma és javulnak a tünetek, csökken a kórházi felvételek és a sürgősségi vizitek száma. Jelentősen javítja a súlyos aszt­mások életminőségét, jól tolerálható, költséghatékonyabb, mint a standard terápia önmagában.
Drugs 2013. június

Az orrpolipózis, az idült rinoszinuszitisz, az intrinszik asztma vagy az urtikária hátterében gyakran áll „aszpirinérzékenység” (analgetikumintolerancia). A betegség főként nők között jelentkezik az élet harmadik évtizedétől. A nazális tünetek évekkel megelőzhetik az asztmát vagy az akut intoleranciát. Az orrpolipok sebészi beavatkozást igényelhetnek, heteken-hónapokon belül kiújulhatnak. Az intrinszik asztma sokszor csak szisztémás szteroidkezeléssel kontrollálható.